A digitális technológiára építő tartalomfejlesztési törekvések világméretű felgyorsulása a közgyűjteményeket sem hagyja érintetlenül. A kulturális örökség megőrzését és könnyű hozzáférését szolgáló, egyre növekvő számú digitalizációs programok olyan új keresési modelleket és megjelenítési technikákat igényelnek, amelyek a hagyományos könyvtári feldolgozás átgondolására, technikai megújítására ösztönöznek. Egyetlen hatalmas információs szupersztrádává vált a világ, amelyen a közgyűjteményekben tárolt irdatlan információmennyiségre is rá kell találnia az érdeklődőknek. Ki kell lépni a katalógusok zárt világából és információs vagyonukat a metaadatok digitális kezelésén keresztül újrahasznosítva építeni digitális archívumokat és a világhálón hozzáférést biztosítani gyűjteményeikhez.

1. A 21. század könyvtárának kérdései.
2. A szabványok szerepe a gyűjteményi rendszerekben.
3. A metaadatok világa.  A metaadatok típusai. Az adatreprezentáció formális modelljei. Általános metaadat-leíró sémák.
4. A forrásazonosítás kérdései. Forrásazonosítás az ISBD és a Dublin Core eszközeivel.
5. Az FRBR-től az RDF-ig
6. Az authority állomány az OPAC-ok világában
7. Metaadatsémák és a szemantikus web. A szemantikus web szintjei.
8. A linkelt adatok és a szemantikus web.  A Linked Open Data (LOD) technika felhasználási lehetőségei a közgyűjteményi adatok közelítésére.
9. Névterek és kontrollált szótárak. Taxonómia és folkszonómia. A VIAF. A LOC authority állománya MARC formátumban és linkelt adat szolgáltatásban.
10. Az OSZK Köztaurusza tématérkép formában. A Petőfi Irodalmi Múzeum névtér-szolgáltatása.
11. Ontológiák. A SKOS, a tudásszervezési rendszer.
12. A MARC formátum felváltására irányuló törekvések. A BIBFRAME modell.

A kurzus időtartama 30 óra.

Digitálisarchívum-fejlesztő szakirányú továbbképzés, Eger, Eszterházy Károly Egyetem

Informatikus könyvtáros MA képzés, Eger, Eszterházy Károly Egyetem

 A besorolási rekord

 Az OPAC-ok zárt világától a szemantikus webig